Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Tangun államalapítása

Tangun államalapítása
(Részlet a Szamguk jusza című krónikából)


A Vej su1 tudósít minket arról, hogy kétezer évvel ezelőtt, Jao császár idejében, Tangun
Vanggom2 - Aszadalt3 választva fővárosul - megalapította Csoszon4 államot.
A Régi feljegyzések5 szerint az ősi időkben a mennyei király, Hvanin másodszülött fia,
Hvanung, alá akart szállni az egekből, hogy az emberi világban éljen. Ismervén fia vágyát, az
apa felmérte a három legmagasabb hegyet, és a Thebekszant6 találta a legalkalmasabbnak arra, hogy ott fia letelepedjen és segítse az emberiséget. Így átadva neki három égi pecsétet,7
elküldte, hogy uralkodjék az emberek felett. Hvanung háromezer kísérővel szállt alá. A
Thebekszan tetején ért földet egy szantálfa8 mellett, és elnevezte ezt a helyet az Isten
Városának és felvette az Égi Király címet. Minisztereivel, a Szél Urával, az Eső Urával és a
Felhők Urával együtt az élet mintegy háromszázhatvan területén átvette az uralmat, így a
földművelésben és gyógyításban, lefektette az erkölcsi alapelveket és törvénykönyvet alkotott.
Ekkoriban egy barlangban élt egy medve és egy tigris,9 akik az Égi Hvanunghoz imádkoztak,
hogy változtassa őket emberi lényekké. A király adott nekik egy kalász ürmöt és húsz gerezd
fokhagymát,10 majd így szólt: „Ha ezekkel táplálkoztok és száz napig kerülitek a napfényt,
emberi formát nyertek”. Mindkét állat megette, amit kapott, és nem mentek a napra.11
Huszonegy nap múlva a medve asszonnyá vált, de a tigris, mivel képtelen volt betartani a
tilalmat, tigris maradt. A medveasszony azonban nem talált férjet, ezért a szantálfa alatt
imádkozott gyermekáldásért. Hvanung emberi alakot öltött, vele hált, és fiút nemzett neki,
akit Tangun Vanggomnak neveztek el.

Jao császár uralkodásának ötvenedik évében Tangun Phenjant választotta fővárosának, és az
államot elnevezte Csoszonnak.
12 Később áttette a fővárost Aszadalba, a Pegak-hegyre - amit
Kunghol hegynek vagy Kümmidalnak is neveznek - és ott 1500 évig uralkodott. Amikor a
Csou-dinasztia Vu királya Kidzát13 helyezte a trónra, Tangun a Csangdang nevű fővárosba
költözött, de később visszatért és Aszadalban hegyi szellemmé változott ezerkilencszáznyolc
éves korában.


 

Magyarázat:

1 Vej su (Vej könyve): a kínai Vej-dinasztia (386-535) hivatalos krónikája 551-ből. Ma ismert szövegében
nincs utalás Tangun személyére.
2 Tangun Vanggom: a tangun valószínűleg óaltaji szó, s a jelentése ‘fősámán’; a vanggomé ‘vezér,
király’, a két szó együtt sámánkirály. A titulus minden bizonnyal annak a kornak a terméke, amikor
a politikai és vallási hatalom egy kézben összpontosult.
3 Aszadal: pontos elhelyezkedése nem ismert
4 Csoszon: Korea legrégebbi neve, a két sino-koreai szótagmorféma jelentése: ‘reggel’ és ‘frissesség’;
ma Észak-Korea önelnevezése (Dél önelnevezése: Hanguk). A szó eredeti; koreai, esetleg kínai
jelentésével kapcsolatban több hipotézis létezik, az egyik szerint ez a jelentés arra a tényre utalhat,
hogy Korea Kínától keletre fekszik.
5 Régi feljegyzések: elveszett koreai krónika
6 Thebekszan: ma nem létező földrajzi név; a Mjohjangszan vagy Pektuszan hegye Észak-Koreában.
7 három égi pecsét: a királyi hatalom jelképei
8 szantálfa: egyesek oltárnak értelmezik, mivel a ‘szantálfa’ és ‘oltár’ jelentésű kínai írásjegyek
nagyon hasonlítanak egymáshoz
9 egy medve és egy tigris: a mítoszt valószínűleg egy olyan ókoreai törzs teremtette meg, amelynek a
totemállata a medve volt, s a hatalmi vetélkedésben legyőzte azt a törzset, amely totemként a tigrist
tisztelte
10 egy csokor üröm és húsz fokhagyma: a sámánszertartások fontos növényei
11 nem mentek a napra: ez a motívum a sámánpróbára emlékeztet

12 Tangun államalapítását az i. e. 2333. évre teszik
13 Kidza (kínaiul: Csi-cu): kínai arisztokrata, aki a Sang-dinasztia idején élt. A Csou-dinasztia hatalomra
kerülése után híveivel a Koreai-félszigetre menekült, s ott államot alapított i. e. 1122-ben. Sok
kutató kétségbe vonja létezését vagy Koreával való kapcsolatát.