Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Silla alapítója

Pak Hjokkosze, Silla állam1 alapítója
(Részlet a Szamguk jusza című krónikából)


Az ősi időkben Csinhan2 hat faluból állt, melyek mindegyike más-más nemzetséghez tartozott, és ezek őseit égi származásúnak tartották.
Egyik nap a falu lakói összegyűltek az Al folyó partján. Azt mondták: „Mivel nincs
vezetőnk, hogy uralkodjon a nép fölött, az emberek romlottak, és azt teszik, amihez csak
kedvük van. Keresnünk kell egy erényes férfit, aki a királyunk lesz, országot alapít, és kijelöl egy
fővárost.”
Amikor felmentek egy magaslatra és dél felé néztek, megláttak egy furcsa villámlásszerű
párafelhőt a Jang hegy lábánál fekvő Na kút mellett, amelynek a közelében egy fehér ló letérdepelt és meghajolt. Amikor odaértek, egy vörös tojást3 találtak; a ló nyerített és felszállt
az égbe, amint meglátta, hogy emberek közelednek. Ahogy az emberek feltörték a tojást, belül
egy gyönyörű újszülött fiút találtak, akinek sugárzott a tekintete. A felfedezésen elámulva,
megfürdették a csecsemőt a Keleti forrásban, ekkor fény áramlott a fiúból. A madarak és
állatok táncoltak örömükben, az Ég és a Föld megremegett, a Nap és a Hold felragyogott. A
gyermeket Hjokkosze királynak nevezték el, vagyis Fényesnek, és a koszürhan, király címet
adták neki.
Az emberek gratuláltak egymásnak és így szóltak: „Most, hogy az Ég Fia lejött, hogy köztünk
legyen, keresnünk kell mellé egy erényes királynét”. Aznap egy nőstény sárkány jelent meg a
Szarjang kerületi Arjong kútnál, és bal bordája alól egy lány született. A gyermek vonásai szokatlanul bájosak voltak, de az ajka olyan volt, akár egy csirkecsőr. A csőr csak akkor hullott
le, amikor a kislányt megfürdették a volszongi Északi folyóban. A folyót ekkor Palcsonnak
nevezték el. Az emberek palotát építettek a Déli hegy nyugati lábánál, és ott együtt nevelkedett
a két csodás gyermek. Mivel a fiú egy dísztök alakú tojásból született, a Pak4 családnevet
kapta; a lányt a kút után nevezték el, ahol született.
Amikor mindketten elérték a tizenöt éves kort, a fiú király lett, a lány királyné. Az országot
Szorabolnak, Szobolnak, Szaranak vagy Szaronak nevezték. A királynő születésének körülményei miatt az országot Kje-rimnek, vagyis a Kakas erdejének is hívták, hogy megemlékezzenek a nőstény sárkány megjelenéséről. Egy másik történet szerint azért hívták így az országot, mert egy kakas kukorékolt az erdőben, amikor Kim Aldzsit megtalálták Tharhe király uralkodása alatt. Később az ország hivatalos neve Silla lett.

Hatvanegy évnyi uralkodás után Hjokkosze felemelkedett az égbe, és hét nap múltán a maradványai a földre hullottak. Úgy tartják, hogy a királyné követte őt. A nép egy sírba akarta őket eltemetni, de megjelent egy nagy kígyó, és megakadályozta ezt. Így mindkettejük maradványait öt-öt részre osztották és így temették el. Az Öt sír vagy Kígyó sír a mai Északi sír a Tamom kolostornál. Hjokkoszét a kétségtelen örökös, Namhe követte királyként a trónon.


Magyarázat:

1  Silla: egyike a három jelentős középkori koreai államnak (Kogurjo, Pekcse, Silla). I. e. 57 és i. u. 935 között állt fenn. A kínai Tang-dinasztia segítségével egyesítette Koreát 668-ban.
2 Csinhan: a Három Han gyűjtőnevű ókori koreai államok egyike. A Han szó ma Dél-Korea önelnevezésének (Han-guk ‘Hanok országa’) előtagja.
3
vörös tojás: a fényt árasztó tojásból történő születés a Naptól való származásra utal
4 Pak: a Pak családnév valóban a ‘tök’ jelentésű kínai írásjeggyel írandó le, de eredetileg a palk-ta ‘világos, fényes’ jelentésű koreai szó származéka, s ez is a Naptól való származással van kapcsolatban